2018. szeptember 24., hétfő , Gellért, Mercédesz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  MAG  OFI  SDT  Vizsgacentrum  adaptív  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  kompetencia  konferencia  oktatás  pályázat  rendezvény  tanulásszervezés  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Kiadványaink >> Jelentés a magyar közoktatásról 2010

Tartalomjegyzék - Jelentés a magyar közoktatásról 2010

Jelentés a magyar közoktatásról 2010 tartalomjegyzéke.

A kiadó előszava

A szerkesztők előszava

1. Oktatáspolitika az első évtizedben

1.1. A változások hajtóerői és korlátjai
1.2. Oktatáspolitikai folyamatok és szereplők
1.3. Reformok és elmaradt változások
1.4. Az évtized mérlege

2. Az oktatás gazdasági és társadalmi környezete

2.1. Makroszintű gazdasági folyamatok

2.1.1. A magyar gazdaság alakulása és jellemzői
2.1.2. A gazdasági növekedés problémái

2.2. A munkaerőpiac és a foglalkoztatás alakulása

2.2.1. Foglalkoztatás és iskolázottság
2.2.2. A hazai és az uniós munkaerőpiac
2.2.3. Képzés és munkaerőpiac
2.2.4. Atipikus, rugalmas foglalkoztatási formák

2.3. Keresetek, jövedelmek és fogyasztás

2.4. Demográfiai folyamatok

2.5. A népesség iskolázottsága

2.6. A családok jellemzői

2.6.1. A családok száma és szerkezete
2.6.2. A családok átalakulása

2.7. A fiatalok jellemzői

2.7.1. Az ifjúság Magyarországon a kétezres években
2.7.2. A diákok tanulási aspirációi

2.8. Változó társadalom

2.9. Az oktatás a közvélemény tükrében

2.10. Az oktatás előtt álló mai társadalmi-gazdasági kihívások

3. A közoktatás irányítása

3.1. A magyar közoktatás-irányítás alapvető jellemzői és a rendszer előtt álló kihívások

3.1.1. Az irányítási rendszer jellemzői és szereplői
3.1.2. Az irányítási-döntéshozatali rendszer nemzetközi tükörben
3.1.3. Nemzetközi trendek az oktatás irányításában

3.2. A központi irányítás

3.2.1. Az NFT, az ÚMFT és a hazai fejlesztési programok
3.2.2. A központi ágazati irányítás jellemzői

3.3. A területi oktatásirányítás

3.3.1. A területi középszint
3.3.2. A kistérségi szint

3.4. A helyi szint

3.4.1. Iskolabezárás és -összevonás
3.4.2. A helyi tervezés jellemzői
3.4.3. A fenntartók és intézmények közötti kapcsolatok: értékelés és ellenőrzés

3.5. Az intézményi szint

3.5.1. Az intézményi szintű irányítás
3.5.2. Az intézményi szintű tervezés
3.5.3. A szervezeti keretek változásai

3.6. A szolgáltató és támogató intézményrendszer

3.6.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket érő kihívások
3.6.2. Az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatások
3.6.3. A nem állami, nem önkormányzati szolgáltatók
3.6.4. Oktatáskutatás és -fejlesztés, innováció, tudásmenedzsment

3.7. Civil társadalom, partnerség, konzultáció

4. A közoktatás finanszírozása

4.1. A közoktatási kiadások

4.1.1. A közoktatási kiadások alakulása
4.1.2. A közoktatási kiadások szerkezete

4.2. A magyar közoktatás ráfordításai nemzetközi összehasonlításban

4.2.1. A közoktatás részesedése a GDP-ből
4.2.2. A kiadások összetétele
4.2.3. Bérköltségek

4.3. A közoktatás finanszírozási rendszere

4.3.1. A rendszer alapvető jellemzői
4.3.2. Változások a normatív támogatási rendszerben
4.3.3. A központi költségvetési források alakulása
4.3.4. Európai uniós támogatások

4.4. Egyenlőtlenségek az iskolai kiadásokban

5. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás

5.1. Általános összefüggések

5.1.1. Nemzetközi keretek
5.1.2. Fogalmak: képzési szint, intézmény, program

5.2. A tanulói továbbhaladás és az oktatási rendszer nemzetközi összehasonlításban

5.2.1. Az oktatási rendszer szerkezetének összhangja az európai tendenciákkal
5.2.2. Az iskolázás, az oktatásban való részvétel szintje nemzetközi összehasonlításban

5.3. A hazai iskolaszerkezet alakulása

5.3.1. Az iskolaszerkezetet befolyásoló tényezők
5.3.2. Az oktatási rendszer vertikális változásai és a továbbhaladás
5.3.3. Az oktatási rendszer horizontális változásai
5.3.4. A szakképzés strukturális átalakulása
5.3.5. Korrekciós utak
5.3.6. Közoktatás és az egész életen át tartó tanulás
5.3.7. A nem állami/önkormányzati oktatás
5.3.8. Nemzetiségi oktatás

5.4. A közoktatás egyes szintjei

5.4.1. Az iskola előtti nevelés
5.4.2. Az alapfokú oktatás
5.4.3. A középfokú oktatás
5.4.4. A középfokú oktatásból kilépőket fogadó rendszerek
5.4.5. Közvélemény-kutatás az iskoláztatásról

5.5. Átmenet az oktatásból a munka világába

5.5.1. Nemzetközi tendenciák
5.5.2. Hazai adatok
5.5.3. Pályaválasztás és életpálya-tanácsadás
5.5.4. A munkanélküliség kezelése

5.6. Felnőttkori tanulás

5.6.1. Tanulási környezetek
5.6.2. Részvétel a felnőttképzésben

6. A tanítás-tanulás tartalma

6.1. A közoktatás tartalmi fejlesztése és szabályozása

6.1.1. Nemzetközi tendenciák
6.1.2. A magyarországi tartalmi szabályozás átalakulása

6.2. Tartalmi változások a közoktatás egyes területein

6.2.1. Az iskoláskor előtti nevelés
6.2.2. Iskolarendszerű felnőttoktatás
6.2.3. Alapfokú művészetoktatás
6.2.4. A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése, oktatása
6.2.5. Nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás

6.3. A kiemelt területek fejlődése

6.3.1. Idegen nyelv
6.3.2. Digitális írásbeliség a közoktatásban

6.4. A tanítás-tanulás infrastruktúrája

6.4.1. Az oktatás fizikai környezete
6.4.2. Eszközök, felszerelések
6.4.3. Hagyományos és új tartalomhordozók

7. Az iskolák belső világa

7.1. Az iskolák belső világára ható társadalmi folyamatok

7.2. Az iskola mint szervezet

7.2.1. Az iskolavezetés
7.2.2. Az osztályfőnöki szerep
7.2.3. A pedagógusok közérzete és az iskolák szakmai klímája
7.2.4. Kapcsolat a szülőkkel

7.3. A tanulók világa

7.3.1. Az iskolások egészsége
7.3.2. A fiatalok médiahasználata és a fogyasztás
7.3.3. Agresszió és iskolai légkör
7.3.4. Devianciák, fegyelmezési problémák, hiányzások

7.4. Tanítás és tanulás

7.4.1. Tanulási környezet
7.4.2. Tanulásszervezési formák
7.4.3. A magántanulói státus
7.4.4. Értékorientáció

8. Pedagógusok

8.1. Pedagógusszakma, hazai és nemzetközi kihívások

8.2. Létszám és összetétel

8.2.1. Létszámváltozás
8.2.2. A pedagógusok összetétele
8.2.3. A nem pedagógus dolgozók

8.3. Foglalkoztatás és keresetek

8.3.1. A foglalkoztatási viszonyok változása
8.3.2. Keresetek

8.4. A pedagógusok munkaterhei

8.4.1. A pedagógus-munkaterhelés egyenetlenségei
8.4.2. Munkaerő-gazdálkodás
8.4.3. A pedagógusok különmunkái

8.5. A pedagógusmunka minősége, szakmai értékelése

8.5.1. Az értékelés módszerei
8.5.2. Az értékelési gyakorlat
8.5.3. Az értékelés fogadtatása, hatása
8.5.4. A tanári munka értékelésének kimenetei
8.5.5. Az iskolaértékelés nemzetközi gyakorlata, hatásai

8.6. Pedagógusképzés, -továbbképzés, szakmai továbbfejlődés

8.6.1. Szervezeti és tartalmi változások a pedagógusképzésben
8.6.2. A pedagógusképzés minősége
8.6.3. A pedagógushallgatók száma, összetétele
8.6.4. A pedagógus-továbbképzés szabályozása és hazai gyakorlata
8.6.5. A pedagógusok szakmai továbbfejlődése nemzetközi összehasonlításban

9. A közoktatás minősége és eredményessége

9.1. Fogalmi háttér, megközelítések, funkciók

9.2. A közoktatási minőségpolitika eszközrendszere

9.3. Az országos közoktatási információs rendszer

9.4. Az eredményesség értékelési eszközei

9.4.1. Az érettségi vizsgarendszer
9.4.2. Az országos mérési rendszer elemei
9.4.3. Az Országos kompetenciamérés eredményei
9.4.4. A mérési rendszer fejlesztési irányai

9.5. Eredményességünk nemzetközi tükörben

9.5.1. A nemzetközi mérések és értékelések főbb tapasztalatai
9.5.2. A PISA- és az IEA-eredmények különbségei
9.5.3. Háttértényezők, szociokulturális mutatók

10. Oktatási egyenlőtlenségek és sajátos igények

10.1. Az oktatási egyenlőtlenségek társadalmi jelentősége

10.2. Az oktatási egyenlőtlenségek az évtized szakpolitikájában

10.2.1. Fogalmak, szabályozások
10.2.2. Változások a hazai szakpolitikában
10.2.3. Az oktatáspolitika mozgástere
10.2.4. Együtt vagy külön: integrált vagy szegregált oktatás
10.2.5. Hátrányos megkülönböztetés, támogatandó csoportok
10.2.6. A romák iskolai egyenlőtlenségével kapcsolatos koncepciók
10.2.7. Új szemléletmód a fogyatékos gyerekek, fiatalok képzésében
10.2.8. Az oktatási egyenlőtlenségeket leíró indikátorok

10.3. A hazai oktatási egyenlőtlenségek nemzetközi tükörben

10.4. Az oktatási egyenlőtlenségek típusai a hazai mérések tükrében

10.4.1. Területi egyenlőtlenségek
10.4.2. Intézmény és program szerinti egyenlőtlenségek
10.4.3. Nemek közötti egyenlőtlenségek
10.4.4. A roma népességet érintő egyenlőtlenségek sajátosságai
10.4.5. A sajátos nevelési igény megállapítása, korrekciója

10.5. Eredmények az egyenlőtlenségek mérséklése és a sajátos igények kielégítése terén

FÜGGELÉK

1. Oktatáspolitika az első évtizedben

2. Az oktatás gazdasági-társadalmi környezete

3. A közoktatás irányítása

4. A közoktatás finanszírozása

5. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás

6. A tanítás-tanulás tartalma

7. Az iskolák belső világa

8. Pedagógusok

9. A közoktatás minősége és eredményessége

10. Oktatási egyenlőtlenségek és sajátos igények

Felhasznált irodalom

Adatbázisok

Ábrák és táblázatok jegyzéke

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.