2017. december 18., hétfő , Auguszta

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  MAG  OFI  SDT  Vizsgacentrum  adaptív  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  kompetencia  konferencia  oktatás  pályázat  rendezvény  tanulásszervezés  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Hírek és aktualitások

Tájékoztató napok a kísérleti tankönyvekről

2014. június 16.

Budapesten tartották meg annak a tízállomásos regionális tájékoztató sorozatnak az első rendezvényét, amelynek célja a kísérleti tankönyvek megismertetése. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a TÁMOP 3.1.2-B projekt keretében készülő kísérleti tankönyveket az ősztől használó pedagógusoknak az ország nyolc nagyvárosában 2014. június folyamán szervezett tájékoztató napokon kívánja bemutatni.

A műhely-konferenciák során a pedagógusok részletesen megismerkedhetnek a tankönyvfejlesztés koncepciójával és az egyes kísérleti tankönyvek tartalmi felépítésével, módszertanával. A részt vevő pedagógusok pedig személyesen találkozhatnak a szerzőkkel, szakmai, vezető- és alkotószerkesztőkkel, akiktől választ kaphatnak felmerülő kérdéseikre.

Az első tájékoztató napon Kojanitz László, a projekt szakmai vezetője köszöntötte a vendégeket, és előadásában részletesen ismertette a fejlesztés koncepcióját. A tankönyvfejlesztés számos újítást tartalmaz mind a tartalmat, mind a munkafolyamatot illetően. Előadásában ezekre az új megközelítésekre tért ki. A tankönyvek fejlesztése három szakaszra tagolható: a könyvek elkészítése, az egy tanéves kipróbálás, majd az ezután történő átdolgozás. Ennek a folyamatnak az értelmében leghamarabb a 2016/17-es tanévben a kísérleti tankönyvekből ún. új generációs (tartós) tankönyvek válnak. Az új kísérleti tankönyvek kielégítik azt a régóta fennálló elvárást is, hogy a tankönyvek alapjául olyan háttértanulmányok szolgáljanak, amelyek a valós és megalapozott pedagógiai igényeket jelenítik meg. Ezért a kísérleti tankönyvek koncepciói több egyetem által készített háttéranyagokon nyugszanak, amelyek egyrészt a korábbi problémák megoldására adnak javaslatokat, másrészt adaptálják a nemzetközi trendeket a hazai viszonyokra. A tanulmányok az Új Pedagógiai Szemlében hamarosan megjelennek. A tantárgyi koncepciókon felül készült egy holisztikus szemléletű koncepció is, amelynek célja olyan általános irányelvek lefektetése volt, melyek szükségesek ahhoz, hogy az új kísérleti tankönyvek valóban minőségükben és szemléletükben is elkülönüljenek a korábbi tankönyvektől. Kojanitz László elmondta, hogy a kísérleti tankönyvek a nyomtatásba kerüléssel egyidőben elérhetők lesznek az OFI honlapján június végétől pdf-formátumban. A szakmai vezető prezentációjában kitért a kipróbálás megvalósítására is. Az OFI tantárgyanként 50-50 pedagógussal köt szerződést, akik a következő tanévben folyamatosan együtt dolgoznak az OFI fejlesztésért felelős munkatársaival. Végezetül hangsúlyozta, hogy a szakmai célkitűzés nem a tökéletes tankönyvek elkészítése volt, hiszen ez lehetetlen, hanem az, hogy a kísérleti tankönyvek megbízható tudást adjanak, felkeltsék a tanulók figyelmét érdekességükkel és régóta kívánatos szakmai újítások terepei legyenek.

A rendezvény második felében szekció-előadások keretében az egyes alkotó- és vezetőszerkesztők, valamint tananyagfejlesztők mutatták be a már elkészített kísérleti tankönyv mintaoldalakat és a fejlesztés koncepcióit.

Az alsó tagozatos tankönyvek

Az alsó tagozatos matematikakönyvet Fülöp Mária alkotószerkesztő mutatta be. Az elsős könyv újdonságai között emelte ki, hogy az előkészítő időszakot megnyújtották, a feladatok a korábbiakhoz képest sokkal inkább a tevékenykedtetésre épülnek, ezen keresztül vezetnek a szorzás és az osztás előkészítéséhez; második osztályban pedig a gyakoroltatás lett hangsúlyosabb. Az alsós magyar nyelv és irodalom tankönyveit Kóródi Bence vezetőszerkesztő ismertette. Az elsős olvasástanítás koncepciója szerint a már bevált olvasástanítási módszerek szintézisére törekszik új elemekkel és betűtanulási sorrenddel. Modern tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz (pl. több szintű differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszer). Az írásfüzet felülspirálozott, így a gyerekek egyszerre egy lehajtott lapon dolgoznak, sem a kötés, sem a füzet vastagsága nem emeli meg a csuklót, így zavartalan kézmozgást és megfelelő ceruzafogást tesz lehetővé. A második osztályos nyelvtan-helyesírás újszerűsége az lesz, hogy a tananyag digitális formában lesz elérhető, viszont a sokszínű és változatos papíralapú feladatgyűjtemény az alkalmazásképes tudás elérését támogatja. A másodikos olvasáskönyv változatos szövegtípusokkal ismerteti meg a gyerekeket, felfedezteti velük a különböző olvasási célokat. A szövegekhez kapcsolódó interaktív feladatok a munkafüzetben és e-táblán végezhetők el. Tóth Erzsébet tananyagfejlesztő beszélt az alsós környezetismeretről. Az új kísérleti tankönyvek a hétköznapi tapasztalatokra építenek, a tanulók mindennapjaihoz közel álló dolgokról szólnak, nagyszámú tanulói feladatot tartalmaznak, és olyan módszertani újdonságokat is gyakrabban alkalmaznak, mint például a matricák használata a munkafüzetben, amely kiegészíti a rajzolást és a színezést egyes esetekben.

A felső tagozatos tankönyvek

Dr. Baranyi Katalin tananyagfejlesztő ismertette felső tagozaton a magyar nyelv és irodalom tantárgyak koncepcióit és tankönyveit. A kísérleti tankönyvek nagyban megújultak a korábbiakhoz képest vizualitásukban; az egyes témaelválasztók törekszenek arra, hogy az irodalmat összekössék a korszakok nagy művészeti alkotásaival. Az egyes leckék ráhangolódó szövegekkel indulnak, építenek a tanulók előismereteire, a kulcsfogalmak elkülönítve, kiemelve jelennek meg. Részletes életrajzot csak a fontos esetekben közöl. Új típusú szövegértési feladatok, valamint grafikus feladatok is találhatók benne. A nyelvtankönyv esetében újszerűségről több szempontból is beszélhetünk: tudománykövető, a tanulók hétköznapjaira reflektáló, rendkívül színes és sok feladattípust tartalmaz. A matematikáról Számadó László tananyagfejlesztő tartott előadást. Kiemelte a tankönyv újításai között a korábbiaktól eltérő szövegezést, és a szövegértésre és a szövegalkotásra irányuló feladatokat. A munkafüzet sok egyéni, páros vagy akár osztály szinten játszható motiváló és gondolkodtató játékot tartalmaz. A történelem tantárgy kísérleti tankönyvét egy lecke felépítése által Kojanitz László szakmai vezető mutatta be. A leckék néhány mondatos bevezetővel indulnak, és olyan kérdésekkel, melyek a korábbi ismeretekhez kötik az új tananyagot. Nem kívánja kiváltani az atlaszt, mégis sok térképpel dolgozik, amelyekhez kapcsolódóan feladatokat is ad a diákoknak. A felsősöknek készülő tankönyvek elsősorban érdekes történeteket tartalmaznak, ezeken keresztül adják át a történelmi ismereteket. A szakszavak és terminológiai alapfogalmak a lap szélén kiemelve kerülnek definiálásra. A leckék végén az összefoglaló kérdések nemcsak a lecke tartalmára, hanem az összefüggésekre is rákérdeznek. A természetismeret tárgyról Mándics Dezső tananyagfejlesztő mondta el a jellemzőket. A tantárgy elsődleges célkitűzése a komplex szemléletmód és a természettudományos gondolkozásmód megalapozása. Ezért egy-egy lecke úgy épül fel, hogy egy érdekes hétköznapi témával indul. A gazdag képanyag igyekszik minden kísérletet illusztrálni; érdekességek is olvashatók minden leckében, valamint otthon is elvégezhető kísérleteket is bemutat a könyv. A színes kiemelések jól strukturálják az egyes leckéket.

A középiskola tankönyvei

A szekcióban elsőként a matematika tárgy került bemutatásra Basa István tananyagfejlesztő által. A tankönyvek elsődleges újdonsága, hogy folyamatos a leckeszámozás 1-től 200-ig, így a kerettantervek két évfolyamonkénti szerkezete jól követhető. Az egyes tanulási egységek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a mindennapi problémákra, ezt szorosan képezik le a feladatok is. A szövegértési képesség fejlesztése kiemelt cél a matematikaoktatásban is, továbbá a könyv egyik újdonsága az is, hogy több nyílt végű feladatot tartalmaz, amelyek szintén hétköznapi kérdésekkel foglalkoznak. Borhegyi Pétertől a történelemkönyveket ismerhették meg a résztvevők. Az új könyv céljai: érdekességek megjelenítése, a biztos lexikai alap megteremtése, a figyelemfelkeltő források alkalmazása, a tanulói tevékenységre épülő oktatás biztosítása, a készségek és a képességek fejlesztése, a kerettantervi követelmények szem előtt tartása, valamint a történelmi összefüggések feltárása. Végül Dr. Baranyai Katalin a magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek koncepcióját mutatta be. Az irodalomkönyv ráhangolódó felvezetőkkel indul, illetve olyan kérdésekkel, amelyek például érvelési gyakorlatként végeztethetők vagy a diákok hétköznapjaihoz kötik az adott tananyagrészt. Újdonsága, hogy hangsúlyos mértékben mutat be kortárs irodalmat, sőt nemcsak az irodalmat, hanem más művészeti ágakat is, köztük akár modern filmeket is. A nyelvtankönyv egyik újszerűsége a nagyfokú vizualitás, a kommunikáció-központúság és az irodalommal való szorosabb összekapcsolás. Az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására szolgáló feladatok kaptak helyet a munkafüzetben. Számos olyan kommunikációs feladatot ad a tanulóknak, amelyek a mindennapokra reflektálnak. A digitális háttér pedig széleskörű támogatást ad a tankönyv és a munkafüzet feladatai mellett.

A képekre kattintva galériák nyílnak meg:

Budapest, 2014. június 16.

Budapesti regionális tájékoztató  









Budapest, 2014. június 24.

Budapesti regionális tájékoztató nap 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.